| 2006-10-23 |
| 750 féle |
Nem messze tőlünk egy bár, bejáratánál szégyenlősen megbújik egy tábla, rajta krétával írt felirat:
...
Whisky kapható.
 |
| Szaller 10:13 |
|
|
|
| 2006-10-19 |
| GYIK |
Kicsit olyan ez a blogírás, mintha zártkörű felmérést végeznék. Amint leléptem, kiderült ugyanis, hogy az ismerősök többsége munkahelyet akar váltani, sokan külföldre, néhányan éppen Hollandiába, egyesek pedig éppen ehhez a céghez igyekeznek. :)
Összeírtam eddigi tapasztalataimat, de ezek alapján úgysem lehet kiötölni, hogy megéri-e idejönni. Nekem igen.
- mérnököknek évi 35-40-45 ezer euro a normál fizetésük, ennél magasabb jónak számít
- 92 százalékát 12 havi egyenlő részletben, a maradék nyolcat pedig tavasszal adómentes üdülési juttatásként fizetik
- jóval kevesebbet kell adózni, mint otthon, a bruttónak kb. kétharmada a nettó fizetés
- ebből kell még a TB-t fizetni, a legalapabb biztosítás is 80 euro/hó
(nincs benne fogorvos, sportorvos, szemészet, nőgyógyász, szabadon választott orvos/kórház, vagy hosszabb ellátás, de tartalmaz évi egyszeri orvosi vizsgálatot, kb. ami a jogsihoz kell)
- majdnem teljeskörű biztosítás legalább 150 euro/hó, de visszatéritik egy részét, ha bizonyos szolgáltatásokat nem vett igénybe az ember (ha jobban belegondolok, otthon is simán levontak ennyit a fizetésemből)
- albérlet meglehetősen drága, a város legszélén, a reptérnél 600-700 eurótól kezdődik (kb. 70 m2), belvárosban a fele akkora lakás is egy ezres
- van valami helyi adó is, amit az ember nyakába varrnak, reszivel együtt 150-200 eurót lehet számolni havonta
- kajára oda kell figyelni, és akkor nem több, mint otthon, bár sose számoltam, úgyhogy nem tudom
- szórakozás sokkal drágább (mozi, múzeum, kocsma, étterem, koncert, utazás), de vannak jó megoldások
- éves múzeumbérlet 30 euró, minden állami múzeumba ingyenes belépést biztosít
- 40 euróért van egyéves vasúti kártya, amivel féláron utazhat max. 3 ember
- pohár sör 2-2.50, boltban is minimum 50-80 cent a félliteres
- havonta egyszer céges berúgás
- Amsterdam-Hága vonatjegy 18.50, de Amszterdam-Brüsszel 5 eurótól, London 9-től az Eurolinesszal, és van rengeteg légitársaság is, úgyhogy legutóbb Budapestre 5300 forintért vettünk jegyeket
- autófenntartást, benzint nem tudom, nálunk 3.40 egy óra parkolás
- 20 Mbites internet telefonnal 30 euro/hó, összes belföldi vezetékes szám ingyen hívható. UPC 3Mbit + TV + telefon szintén 30 eurótól
- mobiltelefonok ingyen vagy nagyon olcsón a sok szolgáltató miatt
- percdíjak kb. mint otthon, de rengeteg féle díjszabás van, még nem látom át
- céges telefont nem használhatom szabadon, minden hónap végén a részletes számlán be kell jelölni a privát hívásokat, amit levonnak a fizetésből
- mindenki önadózó, szükség lesz majd egy könyvelőre
- külföldi dolgozónak igényelhet a cég adókedvezményt, amivel a fizetés 30 százaléka adómentes. ez havi 300-400 euro plusszot jelenthet
- költözési költségekre adómentes támogatásként az éves bruttó 8%-a jár, amint bejelentkeztem az itteni címre
- évi 20 szabadnap mindenkinek, de nálunk 25
- az egyösszegű üdülési támogatást már említettem
- céges termékekre 20 százalék kedvezmény
- ha 10 óráig nem szól be az ember, hogy mi a pálya, pl. másnapos, akkor kapásból fizetésnélküli szabadságnak számolják azt a napot
- betegszabi esetén is az első két nap fizetésnélküli, csak azután fizet a biztosító
- azt hiszem, a bejárósoknak jár a céges bérlet
- új kerékpár áfája levonható az adóból, ami egyszerűbb rendszer, mint otthon az egészségpénztár
- nincs konditerem, szauna, zuhanyzó a cégnél, de az éves fitnesszbérletet támogatják
- nincs menza sem, mindenki hozza otthonról, vagy vesz valami junk kaját az utcán, vagy nem is ebédel (meg lehet szokni)
- jó a levegő, nekem már ezért megérte |
| Szaller 15:03 |
|
|
|
| 2006-10-18 |
| hajósok |
Hétfőn állásinterjúra volt hivatalos, így a hétvégét nálunk töltötte Joe. Érdekes dolgokat produkál az élet, mert hajdan ő vitt a Nokiához, én meg idelopom őt magam után. Sokan érdeklődtek, hogyan is van ez a külföldi, illetve pontosabban holland munkásélet, merre kell nézelődni, mire kell számítani, milyenek itt a körülmények. Jellemző, hogy Joe meg sem várva a választ, megnézte magának a lehetőségeket. Azt mondta, ez egy sokismeretlenes egyenlet, és teljesen igaza is van, nem lehet simán a forintokat az eurók mellé tenni és megnézni, melyik fénylik jobban. De erről bővebben majd egy másik cikkben.
Szintén hétvégén járt erre nagybátyám, aki egy német hajón dolgozik és éppen volt egy szabadnapja. Nem is gondoltam volna, hogy ennyi év hajózás után még alig járt Amszterdam belvárosában! Igaz is, itt akkora dokkok vannak, hogy onnan bejutni is sokszor egy egész napos túra lenne, a kikötő maga pedig egy külön város.
Amszterdam a hajózásnak és a kereskedelemnek köszönheti a létét és gazdagságát, ami a mai napig meghatározó minden téren. Az egész úgy kezdődött, hogy az utrechti püspök, elismerve a helyi emberek mocsárlecsapolási erőfeszítéseit, vámmentességet adott az Amszterdamon át behozott árukra, ami miatt rövid idő elteltével ide koncentrálódott minden hajóforgalom és elkezdett ömleni a pénz. Ezzel együtt a jómódú polgárok is idetelepültek, elkezdtek épülni a grachtok, kialakult a régi városmag. Jöttek a munkások is, a hajóácsok, a kátrányozók, a matrózok, a menekültek, a papok és egyre több és több lakásra volt szükség. A háztulajdonosok aszerint adóztak, hogy a homlokzat mekkora szakaszt foglal el a grachton, ami miatt a házak egyre keskenyebbre és magasabbra épültek, kivéve a nagyon tehetősekét. Amit nagyra értékelek, hogy már a kezdetektől nagyon fejlett szociális rendszer, nagyfokú tolerancia és a művészetek pártolása jellemezi a várost (csak a reformáció, a világháborúk, majd a drogkereskedők köptek bele a levesbe néha). A nagy jövés-menésben itt mindenki megtalálja a maga helyét. |
| Szaller 14:29 |
|
|
|
| 2006-10-12 |
| 1017PZ |
Múlt héten megvolt a villámlátogatás Budapesten és a nagy költözés, családegyesítés. Écivel rohamtempóban pakoltunk, vásároltunk, veszekedtünk, szervezkedtünk, tényleg nem kívánom senkinek ezt a két napot, ezt a totális felfordulást! Pár évi itt-ottlakás után imádtam ezt az igazi, saját otthont, amit most teljesen ki kellett üríteni és idegeneknek átadni, hogy aztán 1400 km-rel odébb tiszta lappal induljunk. Pénteken ötre tűztük ki az indulást, de amikor végre minden dobozba került, egyre kevesebb esélyt láttunk arra, hogy beférjünk a kocsiba. Rengeteg dolgot így is otthon hagytunk, amit pedig magunkkal hoztunk, rakodóhelyek hiányában nem tudtuk hova rakni, csak szétterítettük és kerülgettük. Minden szabad percben bútorösszeszerelés, rendezkedés, otthonteremtés volt a program. Mostanra kezd már kinézni valahogy az új otthon, így nem fúrógéppel a kezemben kell töltenem az estéket. Még messze nem végleges, de azt hiszem, remek munkát végeztünk, minden kis sarkot kihasználtunk, anélkül, hogy túlzsúfolttá vált volna a lakás. Mikor Éci először belépett, majdnem sírva fakadt, hogy milyen kicsi itt minden. Kezemmel elérem a plafont, hosszában-keresztben is csak néhány lépés a nappali, pedig amszterdami viszonylatban ez is nagynak számít.
Közvetlenül a bejárat mellett található a Rookies Coffeeshop, ahonnan mindenféle illatok szállnak a mi lépcsőházunknak nevezett lyukba. Nagyokat köszönünk egymásnak az egyik felszolgálóval, de eddig ennyiben ki is merült az ismeretség. Pár méter múlva a Tatanka Smartshopban lehet kapni az igazi kuriózumokat, amelyek beszerzése otthon nagyobb nehézségekbe ütközne. Az árlistáról majd töltök fel egy fotót. Jut eszembe, Anyukámnak kb. egy hónap alatt esett csak le, mennyi minden legális itt Amszterdamban és érdekes módon, nem a kurvázás miatt aggódott...
Visszatérve a lakásra, a másik oldalon egy félig arab, félig kínai büfé található, az Oma Falafel. A névadó-üzletvezető asszony igazi neve Jacqueline, amit nehezen tudok a ferde szemével összeegyeztetni. Az állandóan változó, többnyire random nyitvatartást az átlagosnál magasabb árakkal próbálják kompenzálni, úgyhogy nem érzek semmi késztetést, hogy rendszeresen betérjek hozzájuk. Abban az irányban az egész környék amúgy is egy igazi túristacsalogató- és étkeztető-negyed, ahol a különféle nemzetek éttermei, kocsmák, klubok és tini-diszkók neonfényei váltakoznak. Mi pont a határán vagyunk ennek a leidsepleini szórakoztató övezetnek, és a másik irányba elindulva relatív nyugalom fogad. Még megemlíteném a szemközti két kopasz fickót, akik egy forgalmas fodrászatot üzemeltetnek, de nyitáskor mindig az utcai padon kávéznak, meditálnak, mikor reggelente munkába indulok (illetve mikor késésben vagyok).
Tőlünk egy-két perces sétával elérhető a híres Albert Cuyp piac friss hallal, zöldséggel-gyümölccsel, kínai kacattal, míg a csendesebb részen mindenféle régiségkereskedők, szemközt a Vondelpark, kicsit balra egy apró uszoda, jobbra a Museumplein, meg a nagy áruházláncok. Megint csak be kell látom, hogy itt sokkal kisebbek a távolságok, mint Budapesten. Jó itt. |
| Szaller 11:35 |
|
|
|
| 2006-10-03 |
| álmodom |
Nem mondok vele újat, de a bicajozás Amszterdamban tényleg olyan, mint egy álom. Nem csak a mindent behálózó kerékpárutak miatt, hanem mert mindig a bicajosnak van elsőbbsége, ha piros a lámpa, akkor is. Teljesen elkényelmesedtem, mióta nem akarnak megölni az autósok. Ezt az egyet nehéz megszokni, egy kicsit még hiányzik az állandó budapesti dzsungelharc. Itt csak a parkolóhelyekért kell küzdeni a kerékpártárolóknál, pedig nem kispályáznak, a főpályaudvaron is van egy háromemeletes.
Akit bővebben érdekel a téma, olvassa el ezeket:
|
| Szaller 11:46 |
|
|
|
| 2006-10-02 |
| első látogatók |
 Azon kívül, mikor részegen beletöröltem a Radiohead koncertbe, nem is bénáztam még ennyit a kamerával, mint most hétvégén. Lementünk a tengerpartra Attiláékkal, magabiztosan a nyakamba akasztottam a fényképezőt, hogy a célnál derüljön ki, az aksija nincs is feltöltve, a töltője pedig bent az irodában. Bekapcsoláskor egyből kellett nyomni a gombot, különben kikapcsolt, mire céloztam volna. Másik oldalról nézve, már régen csináltam ennyire spontán fotókat.
Tetszik ez a házigazdásdi, már rám fért a jó társaság, meg egy kis magyar szöveget hallani. Persze hozzá kell tennem, hogy Attiláék sokszor mondat közben váltanak angol-német-francia-holland-magyar között, de ennek van valami amszterdami fílingje. Annétól megtanultam néhány holland trükköt, már azt is ki tudom ejteni, hogy Herensgracth. Az a trükkje, hogy nem ott és nem úgy kell kell hörögni, ahogy elsőre gondolná az ember, vagyis nem csak ott, nem csak úgy és egy kicsit erősebben, kicsit hosszabban, kicsit gátlástalanabbul. Érthető? Azt hiszem, jól el leszek ezzel a nyelvvel, gyakorlás közben a térdemet csapkodom majd a sok röhögéstől. :-)
Elkezdtük a lakást is berendezni gondolatban, de a legjobb az lesz, ha találomra kitépek egy lapot az IKEA katalógusból, mert különben sosem áll össze a végleges verzió. Kissé nehezíti a dolgot, hogy a "lépcsőház" mindössze 60 centi széles és a meredeksége miatt csak maximum 90 centi magas dolgokat lehet felcibálni. Tehát a 140 széles ágybetét csak az ablakon keresztül fér majd be, de ott is neccesen.
A vendégségről még annyit, hogy lassan kreálnom kell egy nyilvános naptárat, mert (szerencsére) mindenki jönne hozzánk, de egyszerre csak két ember fér el. Bejegyezzük majd, mikor szabad a szőnyeg a nappaliban, mikor nem vagyunk otthon, mikor nem fogadunk vendégeket, ilyesmi... |
| Szaller 13:37 |
|
|
|
|
dallamdam
klikkdam
annodam
|
