S z a l l e r d a m
jöttünk láttunk szíttunk
2006-10-12
1017PZ
Múlt héten megvolt a villámlátogatás Budapesten és a nagy költözés, családegyesítés. Écivel rohamtempóban pakoltunk, vásároltunk, veszekedtünk, szervezkedtünk, tényleg nem kívánom senkinek ezt a két napot, ezt a totális felfordulást! Pár évi itt-ottlakás után imádtam ezt az igazi, saját otthont, amit most teljesen ki kellett üríteni és idegeneknek átadni, hogy aztán 1400 km-rel odébb tiszta lappal induljunk. Pénteken ötre tűztük ki az indulást, de amikor végre minden dobozba került, egyre kevesebb esélyt láttunk arra, hogy beférjünk a kocsiba. Rengeteg dolgot így is otthon hagytunk, amit pedig magunkkal hoztunk, rakodóhelyek hiányában nem tudtuk hova rakni, csak szétterítettük és kerülgettük. Minden szabad percben bútorösszeszerelés, rendezkedés, otthonteremtés volt a program. Mostanra kezd már kinézni valahogy az új otthon, így nem fúrógéppel a kezemben kell töltenem az estéket. Még messze nem végleges, de azt hiszem, remek munkát végeztünk, minden kis sarkot kihasználtunk, anélkül, hogy túlzsúfolttá vált volna a lakás. Mikor Éci először belépett, majdnem sírva fakadt, hogy milyen kicsi itt minden. Kezemmel elérem a plafont, hosszában-keresztben is csak néhány lépés a nappali, pedig amszterdami viszonylatban ez is nagynak számít.

Közvetlenül a bejárat mellett található a Rookies Coffeeshop, ahonnan mindenféle illatok szállnak a mi lépcsőházunknak nevezett lyukba. Nagyokat köszönünk egymásnak az egyik felszolgálóval, de eddig ennyiben ki is merült az ismeretség. Pár méter múlva a Tatanka Smartshopban lehet kapni az igazi kuriózumokat, amelyek beszerzése otthon nagyobb nehézségekbe ütközne. Az árlistáról majd töltök fel egy fotót. Jut eszembe, Anyukámnak kb. egy hónap alatt esett csak le, mennyi minden legális itt Amszterdamban és érdekes módon, nem a kurvázás miatt aggódott...
Visszatérve a lakásra, a másik oldalon egy félig arab, félig kínai büfé található, az Oma Falafel. A névadó-üzletvezető asszony igazi neve Jacqueline, amit nehezen tudok a ferde szemével összeegyeztetni. Az állandóan változó, többnyire random nyitvatartást az átlagosnál magasabb árakkal próbálják kompenzálni, úgyhogy nem érzek semmi késztetést, hogy rendszeresen betérjek hozzájuk. Abban az irányban az egész környék amúgy is egy igazi túristacsalogató- és étkeztető-negyed, ahol a különféle nemzetek éttermei, kocsmák, klubok és tini-diszkók neonfényei váltakoznak. Mi pont a határán vagyunk ennek a leidsepleini szórakoztató övezetnek, és a másik irányba elindulva relatív nyugalom fogad. Még megemlíteném a szemközti két kopasz fickót, akik egy forgalmas fodrászatot üzemeltetnek, de nyitáskor mindig az utcai padon kávéznak, meditálnak, mikor reggelente munkába indulok (illetve mikor késésben vagyok).
Tőlünk egy-két perces sétával elérhető a híres Albert Cuyp piac friss hallal, zöldséggel-gyümölccsel, kínai kacattal, míg a csendesebb részen mindenféle régiségkereskedők, szemközt a Vondelpark, kicsit balra egy apró uszoda, jobbra a Museumplein, meg a nagy áruházláncok. Megint csak be kell látom, hogy itt sokkal kisebbek a távolságok, mint Budapesten. Jó itt.
Szaller 11:35  
1 Comments:
  • At 2006. 10. 27. 13:21, Anonymous Névtelen said…

    SZQ!
    Jo is meg nem is, hogy ismet sikerul lokalpatriotanak lenned. En mire itt felismerem hogy merre kell elindulnom ha vizet akarok venni vagy mar ket arcot felismerek az utcan, tovabb allunk.
    Az a furogep meg essen ki a kezedbol 18.00-kor es nyonyorkodja abban amit aznap elvegeztel. Ez mar eleg.
    Froccesenjen az elet, hejjj!
    minel elobb probalj ki mindent :)
    Macska

     
Megjegyzés küldése
<< Home
 


profildamdallamdam

klikkdamannodam



BLOGGER