Kellemetlen helyzetbe hoztam magamat a sok cikkezéssel, mert most úgy tűnik, mintha ki nem állhatnám Amszterdamot. Nem is igaz! Egyáltalán nem utálom, egyszerűen csak a jólét és az azzal járó kényelem, lustaság, és nemtörődömség bosszant, de nem kötelező nekem is ilyennek lennem.
Valójában teljesen meg vagyok elégedve azzal, amit ideiglenes otthonomtól kaptam, hogy az életemet sikerült egy alternatív pályára állítani, új dolgokba belekezdeni, értékes embereket megismerni, a budapesti mindennapok helyett megtapasztalni az itteni mindennapokat. Az otthonomat is jobban tudom értékelni most, hogy egy kicsit távolabbról nézem.
Tudjátok, vannak azok az apróságok, amiket alig vesz észre az ember, ha minden jól működik. Meg kell mondanom, itt talán nem is találkoztam még rosszindulatú emberrel. Legfeljebb csak a maguk furcsa beidegződéseik szerint cselekedve tesznek néha keresztbe, de az mindig tolerálható, vagy megtorolható. Erről híresek, a hagyományokról, egymás elfogadásáról, meg a szabályokról.
A város jó oldalát pillanatok alatt megtapasztalhatja bárki, úgy gondolom, nekem nem az a dolgom, hogy istenítsem, mint egy utazási iroda.
Nem hiszem, hogy arról kellene írnom, hogy akár csukott szemmel is biztonságban bicajozhatnék, illetve a zebrán sem akartak még soha elütni.
Nem kell beszámolnom róla, hogy sosem számolom meg a visszajárót és nem várják el a hatalmas borravalókat.
Az sem érdemel meg egy cikket, hogy kurva jó a tömegközlekedés, a bankolás, az üzletek és piacok választéka.
Nyilvánvaló, hogy rengeteg múzeum, kávézó található itt, hogy gyönyörűek a házak, parkok, virágok, hogy friss tengeri levegőt szívok a szmog helyett.
Nem dicsekszem el vele, hogy kapok harminc százalék adókedvezményt, hogy nyaralásra sem kell spórolnom, mert azt is az állam bácsi intézi helyettem. Bármikor útra kelhetek repülővel, vonattal, busszal, egy csomó másik ország elérhető pillanatok alatt. Olcsó az autóbérlés is, jók az autópályák, mindenki betartja a szabályokat, nem kell stresszelni, csak menni.
Megemlékezhetnék a naponta tisztára nyalt utcákról is, az emberi léptékű városokról, a mindenki mindenkit ismer effektusról, a vega kajákról, a szex & drugs & rock & roll fílingről, az ezer náció, ezer nézőpontjáról, de nem teszem.
Csak annyit mondok: "Új ország, új kalandok, és itt is szépek a lányok." Aki nem hiszi, járjon utánam. |
