S z a l l e r d a m
jöttünk láttunk szíttunk
2007-07-25
lószar
Szallerdam titkos szegletei. 5. rész

Ha lovagolni szeretnék (eltekintve attól a ténytől, hogy nem is tudok), vajon merre induljak? Sehol egy erdő, sehol egy mező, sehol egy istálló. Várjunk csak! Hiszen Hollandia legrégebbi működő lovardája itt a város közepén, a Vondelparkban található! Igaz, ez a mocsaras terület az 1800-as évek közepén még a város legszéle volt, mikor prominens amszterdamiak megvásárolták, hogy közparkot hozzanak létre a helyén. Az egy külön történet lenne, hogy hogyan csapolták le, és milyen összetett csatornarendszereket építettek a park földjébe, hogy száraz maradjon. Állítólag a park évente egy centimétert süllyed, ami hihető is, mert mintha körben minden oldalról lefelé vezetnének a bejáratok.
De vissza a lovardához! A De Hollandsche Manege éppen 125 éve, 1882-ben nyitotta meg kapuit a bécsi Spanyol Lovasiskola mintájára, és sokáig csak a legtehetősebbek léphettek be a kapuin. Azóta nagyot változott a világ. Ma már szabad a bejárás, a parkban körbefutó utakat sem az úri lovasok, hanem a kocogó és kerékpározó pórnép lepi el, a lovasiskola pedig visszaszorult a négy fal közé. Felhívnám a figyelmet a kép bal oldalán látható fietsen feliratra, amely az új idők szellemében, a kerékpárral érkezőket irányítja a tároló irányába.
1973-ban majdnem lebontották az épületet, de akkor, szerencséjére megmenekült és 1986-ban fel is újították. Tavaly felmerült a terület privatizációja, ám a városvédők közbeléptek, ugyanis nem láttak garanciát arra, hogy a város legelőkelőbb negyedében magántulajdonban megőrizhető lesz ez a hagyományos és különleges funkció. Így minden maradt a régiben - az épület városi tulajdonban, a működtetés hosszú távú szerződéssel a bérlők, vagyis Vincent és felesége gondjaira bízva. Az emeleten egy korabeli kávézó is működik, a galériáról pedig remek kilátás nyílik a lovaglókra, a királyi páholyra és a díszes belső terekre. Kívülről egyáltalán nem hivalkodó az épületegyüttes, inkább csak a szag alapján lehet rátalálni. Ebben a folyamatosan szélfútta, átszellőztetett városban igazi felüdülés az olyan tömény, karakteres illat, mint az istállóé.



u.i. Ezt a cikket Zoltánnak ajánlom, aki biztosan szereti a lovakat :-)
Szaller 11:55  
2 Comments:
  • At 2007. 08. 18. 17:32, Anonymous Névtelen said…

    Hali Szalleri! Mi ez a hosszu hallgatas? Huseges olvasoid alig varjak ujabb jelentkezesedet! Ezt a lovardat meg akar ki is probalhatnad :)
    ZS

     
  • At 2007. 08. 24. 1:02, Blogger Szaller said…

    Nektek rossz hír, hogy nekem most éppen jól telnek a napjaim, így nincs miről panaszkodnom már egy hónapja. Úgy tűnik, egyszerre csak egyirányba halad a gondolatfolyam, ha befelé sok pozitív élmény jön, kifelé nem talál utat semmi.

     
Megjegyzés küldése
<< Home
 


profildamdallamdam

klikkdamannodam



BLOGGER